Easy Christmas Card Tutorial

Hóban ébred...

Csanádi mre: Karácsony fája

A Karácsony akkor szép,
hogyha fehér hóba lép-
nem is sárba, latyakba...
Ropog a hó alatta.

Hegyek hátán zöld fenyő,
kis madárnak pihenő-
búcsúzik a madártól,
őzikétől elpártol.

Beszegődik, beáll csak
szép karácsony fájának-
derét-havát lerázza,
áll csillogva, szikrázva.

Ahány csengő: csendüljön,
ahány gyerek: örüljön,
ahány gyertya: mind égjen,
karácsonyi szépségben.

TNT: Fehér Karácsony

Karácsonyi népszokások Skandináviában

A "Jul"-on - szentestén - Svédországban és Dániában Tomtétól illetve Nissentől félnek az emberek. Ezek a kis koboldok a házban élnek, és meghatározzák az emberek sorsát. Karácsonykor azonban előjönnek rejtekükből, hogy bosszantsák a lakókat. Lecsillapításukra a családok egy tál rizskását helyeznek a padlásra, hogy a koboldok ezzel olthassák éhüket. A smörgasbord, a pazar karácsony esti vacsora előtt szaunába mennek a skandinávok. Az egész északi térségben általános szokás a karácsonyfa körültáncolása, csak ezután osztják szét az ajándékokat.

Karácsonyi népszokások az USA-ban

Az Amerikai Egyesült Államok  a legszínesebb, hiszen számtalan etnikum él az Újvilágban. Az Államokban a karácsonyi készülődés már november utolsó hetén, a hálaadással elkezdődik. Már hetekkel hamarabb ajándékvásárlási lázban égnek, és mindent (már-már giccses) díszekkel borítanak.  A legfőbb szimbólum a Fehér Ház előtt felállított hatalmas karácsonyfa. A családok együtt töltik a szentestét, az ajándékot pedig a kandalló fölé akasztott zokniba Santa Claus teszi.

Karácsonyi népszokások Angliában

Északon a legfontosabb a Santa Luciához (Szent Lucához), a fények királynőjéhez fűződő szokás. Jóllehet a múlt századból ered, csak a harmincas években lett igazán népszerű: újságok útján keresnek egy lehetőleg hosszú szőke hajú fiatal lányt, s a jelentkezők egyikét megválasztják Lucának. Ő aztán december 13-án vörösáfonya ágakból és gyertyákból készült koronával ékesítve felvonulást vezet a városban. Kísérete a választáson alulmaradt Luca-jelöltekből és énekesekből áll. Luca cégeknél és iskolában is fellép, és Luca-kenyeret, kávét, mézeskalácsot és svéd puncsot kínál. A családokban mindig a legkisebb gyermeket öltöztetik be Lucának.

Angliában szintén korán, már októberben pirosba és zöldbe öltöztetik az utcákat és a házakat. Meglepő, de a karácsonyi fagyöngy szokása az angoloktól ered. Szenteste az egész család együtt díszíti fel a fát, a gyerekek pedig süteménnyel várják Father Christmast, azaz Karácsonyapót.  A farsangihoz hasonló papírdíszítéssel ékesítik fel a házat. Szenteste a gyerekek zokni alakú zsákocskát függesztenek az ágyra vagy a kandallóra, abban a reményben, hogy a kéményen keresztül eljön hozzájuk a Mikulás (Santa Claus), és ajándékkal tölti meg azokat. A karácsonyi események középpontjában december 25-e áll, amikor a széles családi kör közösen fogyasztja el az ünnepi ételt. Pulykakakas, puding és végezetül durranó cukorka kerül az asztalra, a fejükön papírkalapkát viselő résztvevők elé.

Írországban szokás karácsony éjszakáján piros gyertyát, egy darabka karácsonyi süteményt és egy pohár whiskeyt az ablakba tenni. A szent család számára, ha arra járna.

Karácsonyi népszokások

BetlehemezésJézus születésének történetét bemutató, ma is élő, egyházi eredetű népi játék. Szereplői általában pásztoroknak öltözve, házilag készített jászollal vagy betlehemi kistemplommal járnak házról házra. Szent énekekkel, tréfás párbeszédekkel elevenítik fel Jézus születésének eseményeit.

Mendikálás

Az elnevezés (mendieare=koldulni) a szokás adománygyűjtő jellegére utal. Elsősorban a gyerekek jártak adományt kérni ez idő tájt. Kisebb-nagyobb csoportokba verődve bekéredzkedtek a házakhoz és némi ajándék fejében karácsonyi énekeket énekeltek.

Kántálás
Kántálásnak nevezték a karácsonyi énekes, verses köszöntőt. Az elnevezés a köszöntő énekes jellegére utal, mivel énekkel köszöntötték a ház lakóit. Elsősorban a felnőttek jártak kántálni este, az éjféli óráig.

PásztorjárásA pásztorjárás szereplői karácsony este éjfélig járták a házakat. Kifordított bundát viseltek, tarisznyát tettek a vállukra, kezükben pásztorbotot tartottak. A kispásztor vitte a betlehemi jászolt. Énekeket adtak elő, majd a végén adományokat vártak a ház urától.

OstyahordásKarácsony böjtjén, vagy néhány nappal előtte, a kántortanító az iskolás gyerekekkel minden családnak megfelelő számú ostyát küldött. Az ostya a karácsonyi vacsora fontos része volt, amelyet több helyen mézzel, fokhagymával együtt ettek.

Pásztorok karácsonyi vesszőhordásaKarácsony előestéjén a pásztorok vesszőkkel jártak, amelyekből a gazdasszony a kötényével húzott ki néhány szálat azért, hogy az állatai a következő évben egészségesek legyenek. A vesszőért a pásztornak bort, cipót, esetleg pénzt is adtak. A gazdasszony a vesszővel megveregette a jószágokat, hogy egészségesek legyenek.

RegölésIstván napjától, december 26-tól újévig jártak a regősök. A regölés lényegében természetvarázsló énekmondás, köszöntés - bőségvarázsló, párokat összeboronáló, adománygyűjtő szokás volt. Különféle énekeket adtak elő és jókívánságokat mondtak a ház lakóinak.

Borszentelés
December 27-én, Szent János napján szokás volt a bor megáldása. Ezen a napon minden család bort vitt a templomba, amelyet a pap megáldott. A szentelt bornak mágikus erőt tulajdonítottak. Beteg embert, állatot gyógyítottak vele, öntöttek belőle a boroshordókba, hogy ne romoljon el a bor.

Aprószentek napja (december 28.)A Heródes parancsára tömegesen kivégzett betlehemi kisdedek emlékünnepe. Aprószent minden fiúcsecsemő, akit Heródes király a gyermek Krisztus keresésekor megöletett. Az Aprószentek-napi vesszőzés, az újesztendei szerencsekívánás különös fajtája. A gyanútlan gyermeket a szomszédba küldték, ahol megvesszőzték, hogy egészséges maradjon.

Idézet

Küszöbön áll a nap, az az egyetlen egy nap az évben, mely hivatalosan is a szereteté. Háromszázhatvanöt nap közül háromszázhatvannégy a gondjaidé, a céljaidé, munkádé, és a szereteté csupán egyetlen egy, s annak is az estéje egyedül. Pedig hidd el, Ismeretlen Olvasó, fordítva kellene legyen. Háromszázhatvannégy nap a szereteté, s egyetlen csak a többi dolgoké, s még annak is elég az estéje.


Wass Albert